Június 16-án, kedden reggel folytatódott a Csíki BizniszVitamin rendezvénysorozat, a Csíki Vállalkozók Egyesülete és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság Csíkszeredai fiókja közös szervezésében. A Magyar Ügyek Házában megtartott esemény témája különösen aktuális volt: hogyan lehet vállalkozóként eligazodni egy kiszámíthatatlan, gyorsan változó gazdasági környezetben, és hogyan lehet a bizonytalanság közepette nemcsak túlélni, hanem hosszabb távon is építkezni?

A rendezvény meghívott előadója Diósi László MBA (Henley, 2016), kulturális tolmács, problémamegoldó, üzleti mentor, az M&Co Training senior trénere, valamint a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) elnöke volt. Előadásának címe – „Túl/élünk! Makroökonómia és erdélyi vállalkozók két felvonásban” – egyszerre utalt a jelenlegi gazdasági helyzet nehézségeire és arra a vállalkozói képességre, amely Erdélyben sokszor a legnagyobb versenyelőnynek bizonyul: a kitartásra, az alkalmazkodásra és az újratervezésre.

A kérdés nem csak az, hogy meddig tart a válság

Az esemény egyik kiindulópontja az volt, hogy a vállalkozói beszélgetésekben ma újra és újra ugyanazok a kérdések térnek vissza. Mit mutatnak a gazdasági számok? Meddig tart még a válság? Mit várhatunk a következő időszaktól? Mikor élünk újra jobban? Hol szorít igazán a cipő? Mit kell ma tanulni, fejleszteni, újragondolni ahhoz, hogy egy vállalkozás ne csak reagáljon a változásokra, hanem tudatosabban készüljön a jövőre?

Diósi László előadása nem pusztán makrogazdasági áttekintés volt. A számok, trendek és előrejelzések mellett legalább ekkora hangsúlyt kapott az a gyakorlati vállalkozói szemlélet, amely válsághelyzetben különösen fontossá válik. A fő üzenet az volt, hogy a válságot nem lehet kizárólag kívülről szemlélni: minden vállalkozásnak saját működésében is meg kell keresnie azokat a pontokat, ahol javítani, egyszerűsíteni, pontosítani vagy újratervezni kell és tud.

Miért buknak el a vállalkozások?

Az előadás első nagyobb egysége az erdélyi vállalkozók válsághelyzetben tapasztalható kihívásait járta körül. A vállalkozások bukásának leggyakoribb okai között olyan tényezők jelentek meg, mint a cash-flow problémák, a piac és a verseny változása, a gyenge üzleti modell, a nem megfelelő termék, a csapat- és menedzsmentproblémák, a tőkehiány, a finanszírozási nehézségek, valamint a marketing, az árazás és az értékesítés hiányosságai.

Az előadás egyik fontos gondolata az volt, hogy a válság sokszor nem teljesen új problémákat hoz létre, hanem felerősíti a már meglévő gyengeségeket. Ami nyugodtabb gazdasági környezetben még elviselhető volt, az szűkülő piacon, növekvő költségek mellett vagy fizetési fegyelem romlása esetén gyorsan kritikus tényezővé válhat. Ezért a vállalkozásoknak különösen fontos figyelniük a pénzügyi tervezésre, a kintlevőségek kezelésére, a termékjövedelmezőségre, a költségszerkezetre és arra, hogy üzleti modelljük valóban alkalmazkodik-e a megváltozott piaci környezethez.

„Valami megváltozott” – a gyengeségek és erősségek tükrében

Az előadás egyik legerősebb vállalkozói blokkja arra hívta fel a figyelmet, hogy „valami megváltozott”. Nemcsak a gazdasági környezet, hanem az ügyfelek elvárásai, a munkaerőpiac, a fogyasztói döntések, a finanszírozási feltételek és a verseny dinamikája is átalakult.

A bemutatott gyengeségek között szerepelt a stratégia hiánya, a túlzott termékfókusz, a visszajelzések nem megfelelő kezelése, a motivációs rendszerek gyengesége, a költséggazdálkodás és a termékjövedelmezőség hiányos ismerete, az árazási problémák, a marketingciklus és ügyfélút tudatos tervezésének hiánya, a folyamatszervezési gyengeségek, a generációk kezelésének nehézségei, valamint az employer branding elhanyagolása.

Ugyanakkor az erdélyi vállalkozói közeg erősségei is hangsúlyosan megjelentek. A kitartás, az újragondolás képessége, az alkalmazkodás, a tanulás, a segítségkérés, az ügyfélszolgálati érzékenység, a minőségre való törekvés, az együttműködés, a tanulni vágyás és a multikulturális tapasztalat mind olyan értékek, amelyekre a következő időszakban is lehet és kell építeni.

A vállalkozói önképben különösen érdekes ellentét rajzolódott ki: miközben a gazdaság közeljövőjével kapcsolatban sokan pesszimisták, a saját vállalkozói jövőjüket tekintve jóval többen őrzik meg az optimizmusukat. Ez a kettősség jól mutatja az erdélyi vállalkozói gondolkodás egyik sajátosságát: a külső környezet nehézségeit nem tagadja, de a saját cselekvőképességbe vetett hitet sem adja fel.

Makrogazdasági körkép: növekvő kockázatok, óvatos várakozások

Az előadás második nagyobb egysége a tágabb gazdasági környezetről szólt. A nemzetközi és európai kilátások kapcsán az egyik fő üzenet az volt, hogy a növekedés ugyan nem tűnik el teljesen, de a kockázatok erősödnek. Az európai gazdaság mérsékelt növekedési pályán mozog, miközben az infláció, az energiaárak, a geopolitikai feszültségek, a költségvetési hiányok és az államadósságok továbbra is meghatározó tényezők.

Románia esetében az előadás több strukturális problémára is rámutatott. Ilyen az innováció és a képzett munkaerő hiánya, a vállalati digitalizáció elmaradása, a társadalmi problémák, a munkaerőpiaci feszültségek, a szegénység és a kirekesztés. Ezek nem csupán makrogazdasági mutatókban jelennek meg, hanem közvetlenül érintik a vállalkozásokat is: a munkaerő megtalálását, megtartását, a termelékenységet, a beruházási döntéseket és a fogyasztói kereslet alakulását.

Az előadás külön figyelmet fordított a román gazdasági modell fenntarthatóságára is. Az elmúlt évtizedek növekedése jelentős volt, de a növekedés szerkezete sokszor a fogyasztásra, nem pedig kellő mértékben a termelékenységre, beruházásokra, exportra és innovációra épült. Ez a vállalkozások számára azt jelenti, hogy a jövőben egyre fontosabbá válik a hatékonyság, a digitalizáció, a hozzáadott érték növelése és a stabilabb üzleti alapok kialakítása.

2026: nehéz munka, korrekció és új alapozás

Diósi László az előadásban 2026-ot nem könnyű évként, hanem inkább egy korrekciós, munkás, fegyelmet igénylő időszakként írta le. A „TOIL” kifejezés – amely nehéz, fárasztó munkát, gürcölést, vesződést jelent – jól összefoglalta az év vállalkozói üzenetét: a következő időszak nem a könnyű növekedésről, hanem a rosszabb forgatókönyvek elkerüléséről, a működés rendbetételéről, az alkalmazkodásról és az új alapok megteremtéséről szólhat.

A főbb gazdasági kockázatok között megjelentek a geopolitikai fejlemények, a makrogazdasági egyensúly romlása, a kettős deficit, a hitelminősítők szerepe, a politikai bizonytalanság, a nem teljesítő hitelek és fizetési problémák növekedése, az EU gazdasági gondjai, a nemzetközi pénzpiacok korrekciója, az eladósodottság, a kiberbiztonsági kockázatok, valamint a mesterséges intelligencia üzleti alkalmazásainak kérdése.

A várakozások között ugyanakkor nem kizárólag negatív elemek szerepeltek. Az előadás alapján a kockázatok növekedtek, de kezelhetők; a külső környezet inkább semleges vagy nem támogató; a növekedés minimális lehet, de a kilátások javulhatnak; a fogyasztás korrekció után ismét mozgásba lendülhet; az infláció lassulhat; a fizetési problémák szaporodhatnak, de megfelelő vállalkozói figyelemmel kezelhetők maradhatnak.

Veszélyek és lehetőségek egyszerre

Az előadás nemcsak a veszélyeket, hanem a lehetőségeket is számba vette. Rövid és középtávon komoly kihívást jelenthet a szürke gazdaság, az EU-s alapok lehívásának hatékonysága, a munkaerőpiac, a kettős deficit, a politikai instabilitás, a bürokrácia, a nemzetközi bizonytalanság, a kivándorlás, a jogbiztonság, a népességfogyás, az oktatás és a nyugdíjrendszer kérdése.

Ugyanakkor számos terület kínál fejlődési lehetőséget is. Ilyen lehet Schengen gazdasági hatása, a mezőgazdaság, az infrastruktúra-fejlesztés, az építőipar, a fogyasztás, az oktatás, az EU-s alapok, a vidékfejlesztés, az állami digitalizáció, az adóbehajtás javítása, az autópálya-hálózat bővülése és az export ösztönzése.

A vállalkozói tanulság itt egyértelmű: a bizonytalan környezetben azok a cégek kerülhetnek előnybe, amelyek nem passzívan várják a külső megoldásokat, hanem időben átgondolják saját stratégiájukat, piacukat, költségeiket, ügyfélkapcsolataikat és fejlesztési lehetőségeiket.

Mit tehet ma egy vállalkozó?

Az előadás gyakorlati üzenete szerint a vállalkozásoknak több területen is érdemes tudatosan lépniük. Az egyik legfontosabb a pénzügyi fegyelem: a cash-flow követése, a költségek pontos ismerete, a kintlevőségek kezelése, az eladósodottság kontrollja és a finanszírozási kockázatok felmérése.

Legalább ennyire fontos az árazás és a termékjövedelmezőség újragondolása. Válságos időszakban különösen veszélyes lehet veszteséges termékeket vagy szolgáltatásokat fenntartani pusztán megszokásból. A vállalkozásoknak tisztábban kell látniuk, mely termékek, ügyfelek, szolgáltatások és csatornák termelnek valódi értéket.

A harmadik kulcsterület az ügyfélfókusz. A gyenge marketing, a hiányos branding, az online jelenlét elmaradása, a nem megfelelő disztribúció és az ügyfélélmény figyelmen kívül hagyása ma már nem csupán kommunikációs probléma, hanem üzleti kockázat. A vállalkozásoknak jobban kell érteniük, kik az ügyfeleik, milyen problémára keresnek megoldást, hogyan döntenek, és milyen élményt várnak el.

Fontos üzenet volt a stratégia és a vezetés szerepe is. A válság nem teszi feleslegessé a tervezést, de rugalmasabbá teszi annak alkalmazását. A jó stratégia nem merev dokumentum, hanem iránytű: segít eldönteni, mire mondjon igent és mire mondjon nemet egy vállalkozás. Ehhez erős csapatra, világos kommunikációra, tanulási képességre, rezilienciára és megfelelő vezetői önismeretre is szükség van.

Közös gondolkodás, gyakorlati perspektívával

A Csíki BizniszVitamin júniusi eseménye ismét bizonyította, hogy a vállalkozói közösségnek szüksége van az ilyen típusú szakmai találkozásokra. Nemcsak azért, mert fontos gazdasági információk hangzanak el, hanem azért is, mert a közös gondolkodás segít árnyaltabban látni a saját helyzetünket.

A gazdasági környezet kihívásokkal teli, de nem kezelhetetlen. A számok fontosak, de önmagukban nem adnak választ minden kérdésre. A vállalkozói döntések minősége, a stratégiai gondolkodás, a pénzügyi tudatosság, az ügyfélközpontúság, a tanulás és az együttműködés legalább annyira meghatározó lesz a következő időszakban, mint a makrogazdasági mutatók alakulása.

A „Túl/élünk!” cím ezért nemcsak helyzetértékelés, hanem vállalkozói program is. Túlélni csak az első lépés. A valódi cél az, hogy a nehéz időszakból tanulva, erősebb alapokon, tudatosabb működéssel és nagyobb alkalmazkodóképességgel építsük tovább vállalkozásainkat.

Köszönjük Diósi Lászlónak a tartalmas, gondolatébresztő és gyakorlati szempontokat is felvető előadást, valamint minden résztvevőnek az aktív jelenlétet és közös gondolkodást.

Köszönjük továbbá a Csíki BizniszVitamin kiemelt támogatóinak, a Bocskor Pékségnek és a TUSNAD Ásványvizeknek a rendezvénysorozat kitartó támogatását.

Innen folytatjuk.