A Csíki Vállalkozók Egyesülete (CsVE) nevében ezúton fejezzük ki határozott egyet nem értésünket a Csíkszereda városában 2026. január 1-jétől bevezetett helyi adó- és illetékemelésekkel kapcsolatban. 



Állásfoglalás a 2026. január 1-től bevezetett helyi adóemelésekről

Kiadta: Csíki Vállalkozók Egyesülete
Címzett: Csíkszereda Város Önkormányzata
Dátum: 2026. január 27.

Bevezetés

A Csíki Vállalkozók Egyesülete (CsVE) nevében ezúton fejezzük ki határozott egyet nem értésünket a Csíkszereda városában 2026. január 1-jétől bevezetett helyi adó- és illetékemelésekkel kapcsolatban. 
A helyi adók jelenlegi rendszere nemcsak aránytalan terheket ró a helyi vállalkozói szférára, hanem középtávon gazdasági visszaesést, intézményi leépülést és vagyonvesztést idéz elő. Álláspontunk szerint az új adóterhek, különösen az ingatlanadók drasztikus növekedése, veszélyeztetik a régió gazdasági stabilitását.

Jelen állásfoglalásunk célja, hogy rámutassunk a problémákra, és konstruktív javaslatokat fogalmazzunk meg egy méltányosabb és a gazdasági növekedést ösztönző rendszer kialakítására, a hatályos román jogszabályok által biztosított kereteken belül.


A jelenlegi helyzet értékelése

Az új szabályozás értelmében a vállalkozások által használt ingatlanok adóterhe jelentősen megnőtt. Ez több tényező együttes hatásának eredménye:
1. Aránytalan adókulcs: míg a magánszemélyek lakóingatlanaira 0,1%-os adókulcs vonatkozik, addig a jogi személyek által használt ingatlanok esetében Csíkszereda önkormányzata a törvény által megengedett 0,2% és 1,3% közötti sáv legfelső határához közeli, 1,2%-os adókulcsot alkalmaz. Ez tizenkétszeres szorzót jelent a lakossági adókulcshoz képest, ami logikailag és gazdaságilag is indokolhatatlan.
2. Kötelező újraértékelés: az új ingatlanértékelési normák kötelező alkalmazása már 2025-től kezdődően önmagában három-négyszeresére növelte a vállalkozások ingatlanainak adózandó értékét.

Ezek az intézkedések oda vezettek, hogy egy ingatlan adózási célra felértékelt értéke meghaladhatja annak valós piaci, kereskedelmi értékét. Ez a helyzet abszurd és fenntarthatatlan, és hosszú távon az ingatlanok kényszerű államosításához vezethet a felhalmozódó adósságok miatt.

Különösen aggasztónak tartjuk, hogy a központi kormányzat megszüntette az önkormányzatok autonómiáját az adókulcsok csökkentésére vonatkozóan, mivel a törvény előírja, hogy az adókulcs szintjét nem lehet a 2025-ös szint alá vinni. Ez a lépés gúzsba köti a helyi vezetést, és megakadályozza, hogy a helyi gazdasági realitásokhoz igazítsa az adópolitikát.



Javaslataink a helyi adórendszer módosítására (a hatályos jogszabályok keretein belül)

A törvény által biztosított mozgástér szűk, de nem nulla. Az önkormányzatok rendelkeznek olyan eszközökkel, amelyekkel enyhíthető a teher anélkül, hogy törvénysértés történne vagy a költségvetés ellehetetlenülne. Ennek szellemében a következő javaslatokat terjesztjük az Önkormányzat elé:


1. Az alsó adókulcsok következetes alkalmazása: A hatályos törvény 0,2–1,3% közötti sávot engedélyez jogi személyek által használt ingatlanokra. Javasoljuk, hogy alapelvként a 0,2–0,4% közötti kulcs legyen az alapértelmezett minden olyan ingatlan esetében, amely munkahelyeket teremt, nem spekulatív célt szolgál, vagy amelynek bevétele nem áll arányban az ingatlan értékével (pl. oktatás, sport, turizmus, nonprofit szektor). Az 1% feletti adókulcs alkalmazását az önkormányzat kösse részletes indoklási kötelezettséghez. Ez a lépés nem bevételkiesést, hanem bevételstabilizálást jelent, mivel csökkenti a fizetésképtelenség kockázatát.

2. A területi adó igazságosabb meghatározása: javasoljuk a területi adó (impozit pe teren) differenciált megállapítását az ipari zónákban. Azokon a területeken, ahol az önkormányzat nem biztosít alapvető infrastruktúrát (aszfaltozott út, közművek), az adókulcs legyen a törvényi minimumon. Az adó mértéke legyen arányos a befektetett közszolgáltatásokkal, így ösztönözve a barnamezős beruházásokat és a meglévő ipari kapacitások kihasználását.

3. Funkcióalapú adózás bevezetése helyi határozattal: a törvény nem tiltja, hogy az adókulcs megállapításánál az ingatlan használati célja legyen a fő szempont. Javasoljuk külön adókategória létrehozását az oktatási, sport-, kulturális és közösségi célú létesítmények, valamint a nonprofit és közhasznú tevékenységet végző szervezetek ingatlanjai számára. Ezek esetében a minimális törvényes adókulcs (0,2%) alkalmazása indokolt, függetlenül attól, hogy az ingatlant jogi személy használja.

4. A turisztikai kedvezmény visszaállítása: kérjük a korábbi, 50%-os kihasználtsági ráta (grad de ocupare) alatti turisztikai ingatlanokra vonatkozó 50%-os adókedvezmény azonnali visszaállítását. A turizmus stratégiai ágazat a régióban, és ez a kedvezmény létfontosságú a szezonális ingadozásoknak kitett vállalkozások túléléséhez és fejlesztéséhez.

5. Automatikus helyi adókedvezmény – pályázat helyett: a jelenlegi, pályázati úton visszatéríthető támogatási rendszer a rendkívül alacsony (2-5%-os) részvétel miatt bizonyítottan nem működik. Javasoljuk a befizetett adó automatikus, normatív jellegű csökkentését (pl. 30–50%) azon vállalkozások számára, amelyek helyben adóznak, helyi munkaerőt foglalkoztatnak és nem rendelkeznek adótartozással. Ez az adminisztratív terhet is levenné az önkormányzatról és a vállalkozóról egyaránt.

6. Felértékelések hatásának tompítása időbeli elosztása: a törvény nem tiltja az adóemelkedés fokozatos érvényesítését. Javasoljuk, hogy az ingatlanok kötelező felértékeléséből eredő adónövekedést az önkormányzat 3–5 év alatt, lépcsőzetesen vezesse be. Ez a kiszámíthatóságot növelné, és különösen fontos a nonprofit, egyházi, sport- és kisvállalkozói ingatlanok esetében, hogy legyen idejük alkalmazkodni a megnövekedett terhekhez.

7. Adómentességek visszaállítása: indítványozzuk a korábban létező adómentességek felülvizsgálatát és újbóli bevezetését a közhasznú tevékenységet végző szervezetek (pl. jótékonysági, oktatási, sport-) számára. Ez a lépés elengedhetetlen a közösség számára fontos, nem profitorientált tevékenységek támogatásához és a civil szféra megerősítéséhez.

8. Hibrid és elektromos járművek adójának minimalizálása: a környezetbarát közlekedési döntésekbe vetett bizalom helyreállítása érdekében javasoljuk, hogy az önkormányzatok egységesen térjenek vissza a törvény által megengedett 70%-os adószintre a hibrid és elektromos járművek esetében, és vállalják, hogy ezt a szintet legalább 5 évig nem emelik. Ez jogbiztonságot teremtene a lakosság és a vállalkozások számára.

9. Fókusz a jövedelemadókon: egy alacsonyabb ingatlanadó-kulcs miatti esetleges bevételkiesést az önkormányzat részben pótolhatná a növekvő foglalkoztatásból származó személyi jövedelemadó-részesedésből. A gazdaság élénkülése és a munkahelyteremtés közvetlen bevételt generál az önkormányzat számára, egy egészségesebb és fenntarthatóbb gazdasági körforgást hozva létre.


Összegzés

A Csíki Vállalkozók Egyesületének meggyőződése, hogy a helyi adó nem lehet büntetés a tulajdonért, hanem hozzájárulás a közösség működéséhez. Az önkormányzat nem akkor veszít, ha kevesebbet kér – akkor veszít, ha ellehetetleníti azokat, akik értéket termelnek, munkahelyet adnak és fenntartják a helyi közösséget. Az "aranytojást tojó tyúkok" megkopasztása helyett azok táplálása kell, hogy a közös célunk legyen.


Arra kérjük Csíkszereda Város Önkormányzatát, hogy fontolja meg a fent vázolt javaslatainkat, és kezdjen érdemi párbeszédet a vállalkozói szféra képviselőivel. Készen állunk a közös munkára, hogy szakértelmünkkel és tapasztalatainkkal hozzájáruljunk a legjobb megoldás megtalálásához.

 

Tisztelettel,

A Csíki Vállalkozók Egyesülete