Közös gazdasági térben gondolkodni

A rendezvény nyitóelőadását Nacsa Lőrinc tartotta, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kárpát-medence valójában egy egységes, átfogó gazdasági tér. Ha az országok teljesítményét összeadjuk, már most is jelentős GDP-potenciált képviselünk – de a fejlődési különbségek, a népességfogyás és a munkaerő-megtartás továbbra is komoly feladatot jelentenek. A mintegy 3000 helyi vállalkozás megerősítése ezért kulcsfontosságú a fenntartható előrelépéshez.

Szili Katalin: három pilléren nyugvó jövőkép

Dr. Szili Katalin előadásában már a jövő kihívásaira és lehetőségeire helyezte a hangsúlyt. Szerinte a 21. század biztonsági és társadalmi változásaira csak összefogással adhatunk hatékony választ. A Kárpát-medence gazdasági egységének megteremtését három stratégiai pillérre építette fel:

Digitalizáció

Tudásalapú gazdaság

Hálózatosodás és erős intézményi–vállalkozói együttműködések.

Kiemelte a nemzeti összetartozás és a külhoni magyar közösségekért vállalt felelősség szerepét is, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a térség hosszú távon versenyképes maradjon.

Fejlesztések a csángó térségekben – új gazdasági lehetőségek

A csángó programról Járai Zsigmond tartott részletes beszámolót. A 2018 óta működő fejlesztési irányok célja egyértelmű: élénkíteni a helyi gazdaságot, fejleszteni a vidéki térségeket és lassítani az elvándorlást. A közeljövőben jelentős támogatás érkezik a falusi vendéglátásba – ez különösen kedvező hír a csíki vállalkozók számára, hiszen egyre nagyobb igény mutatkozik az autentikus, vidéki turisztikai kínálatra.

A program ugyanakkor nemcsak a vendéglátásban lát lehetőséget:
– fizetős szociális intézmények létrehozása,
– összeszerelő és manuális iparágak bővítése,
– helyi foglalkoztatás erősítése.

Járai Zsigmond példaként említette, hogy a világmárkának számító Moncler kabátokat Bákóban varrják – vagyis a térség már bizonyította, hogy képes magas minőségű munkát végezni. A cél a csángó közösségek hosszú távú megerősítése és gazdasági önállóságuk növelése.

Export, innováció, IT – merre tart a térség gazdasága?

A CED részéről Apró Adrienn ismertette azokat a fejlesztési irányokat, amelyek az exportorientált vállalkozások támogatását célozzák. A fókusz a magas hozzáadott értékű tevékenységeken, a nemzetközi láncokba való bekapcsolódáson, valamint az IT- és K+F-szektor megerősítésén van. A modernizáció és a versenyképesség növelése szintén kulcsfontosságú ahhoz, hogy a térség gazdasági szerepe tovább erősödjön.

Személyes találkozás Nagy Elekkel – új együttműködési lehetőségek

A Prima Primissima díjak átadása utáni fogadáson lehetőség nyílt személyesen beszélgetni Nagy Elekkel, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) új elnökével. Erdélyi származása miatt különösen elkötelezett a határon túli magyar vállalkozások iránt, és nyitott arra, hogy konkrét gazdasági együttműködéseket segítsen kialakítani a csíki régió és Magyarország között.

Nagy Elek kiemelte, hogy:

olyan vállalkozókat keresnek, akik Magyarországon szeretnének piacra lépni, vagy onnan beszállítói kapcsolatokat építenének;

a kamara „kamarai reneszánsz” programja aktív, gyakorlati támogatást kínál;

személyes célja, hogy a csíki cégek erősebben jelenjenek meg a magyar piacon és minél több közös projekt induljon el.

Két erdélyi vállalkozó is az Év Vállalkozói között

A 2025-ös Év Vállalkozói Díjakat Orbán Viktor adta át, és nagy örömünkre két erdélyi vállalkozó is elismerést kapott:

Pozna Dávid (Sepsiszentgyörgy)

Hitter Attila (Nagybánya)

Sikereik jól mutatják, hogy a határon túli magyar vállalkozói közösség egyre fontosabb szerepet tölt be a magyar gazdasági térben.

Folytatás Nagybányán

A KMVNF következő ülése tavasszal Nagybányán lesz – ez újabb kiváló alkalom arra, hogy a csíki és térségi vállalkozók még szorosabb kapcsolatokat alakítsanak ki magyarországi és Kárpát-medencei partnerekkel.