Augusztus első szombatján ismét életre kelt a Csíki Bizniszvitamin – ezúttal a városnapi forgatag részeként, szabadtéren, a Fröccsterasz árnyas fái alatt. Az esemény vendége Birtalan Csanád üzletfejlesztési tanácsadó volt, aki a Közel-Kelet piacának sajátosságairól, lehetőségeiről és buktatóiról beszélt – saját, közel másfél évtizedes dubaji és riyadhi tapasztalatai alapján.

A sepsiszentgyörgyi születésű szakember jelenleg Szaúd-Arábiában él, és a Magyar Üzleti Tanács főtitkáraként is aktívan segíti az európai cégeket a térségbe való belépésben. A beszélgetést Juhász-Borsa Orsolya moderálta, aki kérdéseivel segített kibontani a témát, gyakorlati példákkal és hasznos tanácsokkal színesítve az előadást.

Miért lehet vonzó a Közel-Kelet?

A térség országai – különösen Szaúd-Arábia – gyors gazdasági átalakuláson mennek keresztül. A „Saudi Vision 2030” stratégia célja az olajalapú gazdaságtól való függés csökkentése, ezért hatalmas fejlesztési forrásokat mozgatnak meg az innováció, turizmus, technológia és más ágazatok támogatására. Ez új lehetőségeket teremt azok számára, akik minőségi, jól pozicionált termékkel vagy szolgáltatással érkeznek.

A piacralépés ajánlott lépései

Csanád hangsúlyozta, hogy körültekintés nélkül nem érdemes belevágni. Az első és legfontosabb a piackutatás: meg kell ismerni a helyi kínálatot, versenytársakat, árképzést, és azokat a tényezőket, amelyek révén a saját ajánlat egyedivé és versenyképessé válhat.

Második lépésként azt tanácsolta, hogy személyesen látogassunk el egy kiállításra, például a Gulfood, GITEX, vagy INDEX rendezvényekre. Ezek nemcsak kiváló betekintést adnak a piac működésébe, de lehetőséget is kínálnak kapcsolatépítésre – nemcsak helyi, hanem más, már piacra lépett európai cégek képviselőivel is.

Ha a potenciál továbbra is meggyőző, érdemes kapcsolatba lépni a külgazdasági attasékkal vagy a Magyar Üzleti Tanáccsal, akik konkrét, helyi információkkal tudják támogatni a cégeket a megfelelő lépések megtételében.

Jog, adózás, cégindítás

Cégbejegyzés előtt elengedhetetlen a helyi jogi és adózási környezet megismerése. Dubajban például a Free Zone-ok továbbra is adóparadicsomnak számítanak, ami jelentős versenyelőnyt biztosíthat. Szaúd-Arábiában viszont más szabályozás van érvényben, így a piacralépés minden esetben egyedi stratégiát igényel.

Mikor vágjunk bele?

Egy fontos tanács minden vállalkozónak: ne a cég korai szakaszában próbálkozzunk a Közel-Kelettel! Csak akkor érdemes elindulni, ha a hazai piac már stabil és profitábilis működést biztosít, hiszen a kezdeti költségeket finanszírozni kell.

Csanád felhívta a figyelmet arra is, hogy a hazai piacvezető pozíció nem jelent automatikus sikert az új piacon – újra kell építeni a márkát, bizalmat, és meg kell tanulni az ottani üzleti kultúra szabályait.

Siker és kudarc – egyaránt tanít

Az előadó néhány sikeres magyar és romániai vállalkozás példáján keresztül mutatta be, hogy a megfelelő előkészítés és stratégia eredményes piacralépést hozhat. Ugyanakkor nem titkolta, hogy vannak elbukott próbálkozások is, melyek tanulságai legalább annyira fontosak: ezek hátterében legtöbbször az állt, hogy a cégvezetők nem készültek fel alaposan, és nem értették meg a helyi igényeket.

Kulturális különbségek

A Közel-Kelet nemcsak földrajzilag van messze – üzleti kultúrája, kommunikációja, tárgyalási stílusa is jelentősen eltér az európai megszokottól. Aki itt akar érvényesülni, annak alkalmazkodnia kell ezekhez a különbségekhez – tisztelettel, nyitottsággal és türelemmel.

 

Összegzésként: A Közel-Kelet hatalmas lehetőségeket tartogat – de csak azok számára, akik komolyan veszik az előkészületeket. Ahogy Birtalan Csanád fogalmazott:
„Nem lehet kihagyni a lépéseket. Aki felkészülten indul, annak van esélye sikert elérni ezen a piacon.”