Érdekes és igazi vitaindító témával folytattuk Csíki Bizniszvitamin sorozatunkat a Csíki Vállalkozók Egyesülete (CsVE) és Romániai Magyar Közgazdász Társaság Csíkszeredai fiókja (RMKT Csíkszereda) közös szervezésében. Arros Orsolya (a DreamJobs Romania vezetője) és Dr. Gergely Orsolya (szociológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának adjunktusa) tárták fel nekünk a munkaerő migráció kérdéskörét. A téma élénk beszélgetést váltott ki a jelenlevők között, az eszmecsere a Bocskor Pékség által felkínált ízletes reggeli alatt is folytatódott.

Nincs konkrét válasz és recept az elvándorlás és itthonmaradás dilemmájának megválaszolására. Gergely Orsolya szociológus az Erdélystat nemzetközi migrációs folyamatokat vizsgáló, „Vissza a gyökerekhez” című kutatás eredményeit vázolta fel röviden. (https://statisztikak.erdelystat.ro/cikkek/vissza-a-gyokerekhez/108

Ennek során a huzamosabb ideje (legkevesebb 5 éve) külföldön élő romániai magyarokat kérdezték meg az elvándorlás okairól.

A szociológus hangsúlyozta, a migrációs folyamatok jól kimutathatók már a kilencvenes évek elejétől, ezek erősödését lehetett tapasztalni az uniós csatlakozás után, míg a covid időszaka enyhe visszaesést hozott. A bemutatón kiderült, melyik korosztály érintett a legjobban a migrációban: nem meglepő módon a 20-39 év közöttiek hagyják el leginkább szülőföldjüket a szebb jövő reményében. A célállomások között az első helyen Magyarország, Németország és az Egyesült királyság voltak, végzettség szempontjából pedig nagyon változatos a paletta. 

A kutatás alanyainak (2152 válaszadó töltötte ki a kérdőíveket) majdnem fele a magasabb életszínvonalat jelölte meg a kivándorlás okának, ezt követte a romániai gazdasági helyzet, és a jobb munkalehetőség és a nagyobb fizetés reménye. A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy mennyit keresnek a külföldön munkát vállalók. A szakember kiemelte, hogy a válaszadók közel kétharmada 3000 ezer euró alatt keres, sőt, harmaduk még az 1500 eurós keresetet sem haladják meg. „Ezekből a válaszokból nem az látszik, hogy a pénz annyira motiváló eszköz lenne” – magyarázta a szociológus, kijelentése pedig éles vitát is kiváltott a jelenlevők között. Többen is egyetértettek abban, hogy a gazdasági szakadék Romániai és a migrációs célpontként szolgáló államok között egyre kisebb, így a keresetek között is csökken a különbség. 

Ezt követően Arros Orsolya a munkaadó és munkavállaló szempontjából közelítette meg a migráció kérdését. A cégvezető elmondta, az elmúlt években több kutatást is végeztek az említett két szegmensben, azzal a céllal, hogy kiderítsék mi az a közös vonal ami szerint egyrészt itthon lehet tartani a fiatal munkavállalókat, illetve minőségű munkatársakhoz lehet juttatni az erdélyi vállalkozásokat. Az elhangzottak szerint a fiatalok integrálása a nagy kihívás az erdélyi munkaerőpiac számára, hiszen az igények az elmúlt évek során nagyon átalakultak, sok fiatalt már a magas fizetés ígéretével sem lehet hosszútávon egy munkahelyhez kötni. Megtudtuk, hogy tulajdonképpen három találkozási pont került beazonosításra: egyrészt a rugalmas munkavégzés, a stabil szervezeti kultúra illetve a továbbképzés és a fejlődés mellett a kommunikáció és az elismerés lehetnek az itthoni munkavállalás mozgatórugói. Abban minden jelenlevő egyetértett, hogy a témakörrel hangsúlyosabban és szervezett formában is foglalkozni kell annak fényében, hogy az erdélyi vállalkozások egyre nagyon munkaerő hiánnyal szembesülnek. 

Rédai-Fülöp Botond (Creative Reklámügynökség)

Köszönjük támogatóinknak: Bocskor Pékség, Tusnad ásványvíz, Iskola Alapítvány!